Pop, csajok, stb.

Ezt emilythestrange írta, 2007. júl. 29. 12:22-kor | címkék: kapcsolatok | Főoldalra vele!

Vajon ismerkedés során befolyásolja-e a választásainkat a másik zenei ízlése? És ha befolyásolja, akkor ez jó-e vagy inkább csak szimpla felszínesség? Nick Hornby Pop, csajok, satöbbi című könyvében remekül elmagyarázza, miért valóban fontos és hasznos dolog egy kezdődő párkapcsolatban az áldozat playlistjének pontos ismerete:

Az imént, amikor Dick és Barry épp egyetértettek abban, hogy igazából nem az a fontos, hogy milyen maga az ember, hanem hogy milyen az, amit szeret, Barry felvetette, hogy kérdőívet kellene összeállítani a szóba jöhető partnerek számára, egy két- vagy háromoldalas dokumentumot, amely elemi tájékoztatást nyújtana a tesztelt személy ízléséről a zene, a mozi, a tévé és a könyvek tekintetében. Ez kettős haszonnal járna: a.) helyettesítené a kínos, puhatolódzó beszélgetéseket, b.) megóvná az embert attól, hogy ágyba bújjon valakivel, akiről később esetleg kiderülhet, hogy megvan neki Julio Iglesias összes nagy- és kislemeze."

Természetesen pszichológusok is vizsgálták a jelenséget, sőt, mi több, tudományosan is alátámasztották, hogy igenis, számít. A következő történt: a kutatók olyan nőket és férfiakat párosítottak össze, akik még sosem találkoztak, majd arra kérték őket, hogy hat hét alatt ismerjék meg egymást. A beszélgetéseiket rögzítették, majd tartalmilag elemezték azokat. Összesítve az adatokat, a párok az első héten a következő dolgokról beszélgettek:

  • 58 % zene
  • 37 % filmek, sport, könyvek, ruhák
  • többi: egyéb.

Egy másik kísérletben a résztvevőknek 10-es lejátszási listákat mutattak, és arra kérték őket, hogy csupán a rajta szereplő dalok alapján pontozzák a lista tulajdonosának feltételezett személyiségvonásait. A pontozók és a listatulajdonosok nem találkoztak. A listaírókkal kitöltettek egy részletes személyiség-kérdőívet is, majd a végén összehasonlították az eredeti és a playlist alapján kapott személyiségkérdőívek eredményeit. Az öt vizsgált személyiségvonás közül hármat meglepően jól be lehetett jósolni a zenei ízlés alapján: ez a három a tapasztalatokra való nyitottság, az érzelmi stabilitás és az extroverzió voltak. (A legkevésbé a vizsgált személy lelkiismeretességét lehetett lemérni a zenéi alapján.)

A fenti vizsgálat egyik fontos limitációja, hogy a résztvevők átlagéletkora alig haladta meg a 18-at. Arról, hogy az életkor előrehaladtával az emberek egyre kevesebbet beszélnek-e zenéről, illetve, hogy az idősebb korosztály hogyan szkenneli lehetséges partnerének jellemvonásait, nem készült tanulmány.

Forrás: http://www.spring.org.uk
Rentfrow, P.J., & Gosling, S.D. (2006). Message in a Ballad. The Role of Music Preferences in Interpersonal Perception. Psychological Science, 17(3), 236-242.


 

2 komment

(ugrás a kommenteződobozhoz)

 

Szólj bele

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz. Ennek a blognak a kommentjei moderálva vannak, így ha a kommented nem jelenik meg azonnal, ne keseredj el, a blog gazdájának előbb jóvá kell hagynia.







 

Könyvjelző